Az új nemzedék úgy érezte, hogy még egyszer végig szeretné járni a pionírok útját és a régi témát, a forradalmat mint történelmi, társadalmi, sőt, pszichológiai tényt az új idők új megközelítéseivel feldolgozni. Erre példa A nép küldötte (1959) című film is.
A film, a Cogt Taij operatőrének, Jigjidnek az első rendezői munkája. Ezt az alkotást nagyra tartják a szolid kompozícióiért, remek kameramunkájáért: a lovas-hajsza jelenetet gyakran idézik. A forgatókönyv Č. Oiduw A nagy Süxbaatar generális című műve alapján készült, ám a rendező számtalan ponton módosítást végzett az eredeti művön: először is a címet változtatta meg.
A történet szerint Daribazar és Ariunaa szerelmesek egymásba, ám a vagyonos Dulzen szintén meg akarja kapni Ariunaa-t, így megkéri a fejedelem feleségét, hogy küldje el Daribazar-t katonai szolgálatra.
Dulzen számtalanszor megpróbálja elcsábítani a magára maradt Ariunaa-t, ám a lány határozott: nem vesz tudomást róla.
Időközben Daribazar, akit a határ őrzésére osztottak be, levelet kap Süxbaatar-tól, melyből értesül az orosz forradalom kitöréséről.
Kína az orosz forradalomból hasznot húzva eltapossa a mongol függetlenséget és lefegyverzi az ország hadseregét. A mongol trónt mégis a Vörösök elől, a mongol pusztákra menekülő Ungern báró kaparintja meg. A feloszlatott Mongol Hadsereg immár fegyvertelen katonájaként hazatérő Daribazar-t rémségek fogadják: szeme láttára gyilkolnak meg egy fiatalembert a Fehér katonák. Ám a fejedelem, aki csak saját biztonságával törődik, nem tesz semmit alattvalói védelmében.
Miután Daribazar találkozik végre Ariunaa-val, a Fehér hadsereg katonái megjelennek és harc bontakozik ki. Daribazar-nak, aki végez ellenségeivel, el kell hagynia családjával a várost.
Időközben a feudális urak a Fehér hadsereggel konspirálnak és megpróbálják megbuktatni a forradalmi mongol kormányt. Hogy ezekről a megmozdulásokról értesítsék a forradalom vezetőit, egy titkos dokumentumot akarnak eljuttatni a nép nevében Süxbaatar-hoz. Ám a fejedelmek és a Fehérek, pont Dulzen árulása révén, tudomást szereznek a dokumentumról és hajtóvadászatot indítanak a levél hordozója ellen. Végül a levél először Daribazar-hoz majd feleségéhez Ariunaához kerül aki végül nagy nehézségek árán átadja a címzettnek.

A legnagyobb változtatás Oiduw művéhez képest az, hogy míg a forgatókönyvben Daribazar és Ariunaa nyújtja át a levelet Suxbaatarnak, addig a filmben Ariunaa ezt egyedül teszi. Jigjid megfilmesíti azt a jelenetet is amikor Daribazar-t a Fehérek megölik. Az orosz ember, aki az utolsó pillanatban megmenti Ariunaa-t Dulzen-től, valójában a Vörös hadsereg kémje, aki beférkőzött a Fehér hadsereg soraiba. Ez valószínűleg azért került így a filmbe, hogy az oroszok általános megítélése ne csak a Fehér hadsereg gaztettei alapján történjen. A kínai vendéglős, aki megmenti Ariunaa családját, szintén utalás Mongólia és Kína akkori kapcsolatára.
A Süxbaatar kultusz megnyilvánulásaként, a vezér neve jellemzően a stáblista élén jelenik meg, annak ellenére, hogy a forradalmi hős csak néhány pillanatra tűnik fel a film végén.

Teljes film:

A film témája a szegénység, a nyomor kérdése. A nincstelen kínja (1994?) rendkívül egyenetlen színvonalon, a komikumra, az iróniára épül. Történetében egy fiatal tanító házaspár álmodozik a meggazdagodásról és a szomszédos faházban tengődő, agyafúrt öregasszonnyal szövetségben kutatnak az elhalt tábornokné elrejtett kincse után. Az ügyet bonyolítja, hogy a tábornokné lelke visszajár… 

Teljes film

1937-től a mongol filmek már valóban Mongóliában készülnek, de a szerzők között többnyire ott találjuk a szovjet alkotókat is. Az első önálló mongol munka a Nordzsmaa útja 1939-ben készült T. Nacagdorj és L. Šeffer rendezésében. Ez egy rövid agitációs film.

R. Dorjpalam, Ó, ezek a lányok… (1963) című, sokszorosan díjnyertes filmje egy zootechnikából lediplomázott városi lányról szól. Központi témája, mint korábbi munkájában, A szél ízében, ismét a női emancipáció kérdése. A lány férfiruhát ölt, mikor a vidéki szövetkezethez szerződik, coffját levágja, bajuszt ragaszt – mindezt nem ok nélkül, a szövetkezet elnöke ugyanis nem bízik a női munkaerő hatékonyságában. Bonyolítja a szálakat, hogy a hősnőbe beleszeret a szövetkezeti elnök fia…

Teljes film

Mentés

Mentés

A gyermekek nyomora a témája N. Urančimeg csöppet sem vidám filmjének. A címe Pányva, 1991-ben készült. Mongóliában a változások után számtalan probléma ütötte fel a fejét, a lakáshelyzet rosszabbra fordult és az emberi kapcsolatok tönkrementek. Hajléktalan gyerekek tömege árasztotta el az utcákat, akik hamarosan készek lettek megtenni mindent a betevő falatért és így a bűnözők könnyű prédájává váltak.
A film főhőse Toguldur, aki édesapja sírkövére szeretné összegyűjteni a pénzt, betöréseknél segédkezik. Egy kötél segítségével magas épületek ablakain mászik be, majd kinyitja az ajtót a betörőknek. Otthonról elszökött, amikor édesanyjához egy másik férfi költözött a lakásba.
Egy nap a fiú megismerkedik egy vallásos emberrel, aki a vidéki élet szépségeiről beszél. Az öregembert hallgatva a fiú egyre nagyobb vágyat érez a vidéki élet iránt, ám közben barátja, Enxee, akit a betörők elhurcoltak, meghal. Toguldur, hogy bosszút álljon, a legközelebbi betörésnél felveszi a telefont és elmondja, hogy betörők vannak a lakásban.
Azt hiszi, végre szabad, de a betörők megússzák és sarokba szorítják a fiút…
A kamera, akár egy dokumentumfilmben, eleven realizmussal követi a gyerekek tragikus sorsát. A filmet akár tekinthetnénk a neorealizmus mongol változatának is.

Teljes film

Mentés

Nincs adat. (Véletlen kerülhetett a szakdolgozat katalógusába.)

Nincs adat.

Nincs adat. Részlet a szakdolgozatból:

"Mint látjuk, a hatvanas évek művészfilmjei, szinte kötelező módon, a forradalom témáját dolgozzák föl (az említetteken kívül a legjelentősebbek még az Ébredés és a Reggel). A legjobb ilyen típusú filmekben azt mutatják be, hogy az idősebb nemzedék a haza szabadságáért és függetlenségéért milyen nagy árat fizetett. A széles tömegek miként vonódtak be a forradalmi cselekményekbe, mi volt a fő eszménye azoknak az embereknek, akik az új élet kezdetén éltek és dolgoztak. Ezek a filmek fel szerették volna tárni a forradalom óriási jelentőségét és bemutatni azoknak a hősöknek a bátorságát, akik – a kor retorikája szerint - a nép akaratát és elszántságát személyesítik meg, ezzel szerezve jogot a jobb jövőre. (Lírai verzióban: ”Tízezer évre való békét szereztünk magunknak!” – írja D. Nacagdorj.11)"

Teljes film:

Nincs adat.

Teljes film

Nincs adat. A szakdolgozatban csak említése történik. (A cím fordítása bizonytalan.)

Filmrészlet