Mongol filmek áttekintő katalógusa

Mongol filmek

Mongol filmek

Sors / Khuvi tavilan

Kh. Khishigbaatar - D. Batbaatar, 2001

2017. január 11. - Füredi Zoltán

Nincs adat. (Véletlen kerülhetett a szakdolgozat katalógusába.)

A film két kisfiú, egy testvérpár, az ulánbátori underclass, az utcagyerekek, a föld alatti távfűtéshálózat járataiban tengődők drámáját tárja elénk naturalista eszközökkel. Nincsenek törvények, az élet semmit sem ér, és hiába ad némi reményt a szeretet és a kötődés tapinthatósága a gyerekek között, kegyelem, kivétel nincs: egyiküket egy terepjáró halálra gázolja. A sofőr elhajt, a kisfiú pedig tehetetlenül rázza bátyja halott testét a töredezett aszfalton...

Teljes film

A szél íze / Salikhnii amt

R. Dorjpalam, 1960

Dorjpalam filmjében a nők nem autót vezetnek, hanem falat raknak. A szél íze (1960) című film történetének középpontjában egy szégyenlős könyvelő áll, akinek 26 napot kell ledolgoznia egy építkezésen. A hős kőművesként dolgozik öt szép nő között, akik mindig gúnyolják. Beleszeret egyikükbe és ez a bonyodalmak sorát indítja el.
A film mondanivalója, hogy a lányok esetleg gyorsabban és jobban dolgozhatnak mint a férfiak, az 50-es években forradalminak tűnt.

A szivárvány öt színe / Solongiin tavan ungu

B. Natsagdorj, 1978

A történelmi-forradalmi témák egyik különleges feldolgozása B. Nacagdorj A szivárvány öt színe (1978) című filmje, ami T. Čimid forgatókönyve alapján készült. Ez nagyon sajátos és szokatlan alkotás. A központban Jamiyan, egy amatőr festő áll. Ő egy kitalált hős, de mivel a vásznon megjelennek a híres B. Šaraw festményei, a film életrajzi jellegűvé vált. A film bemutatja Šaraw különleges életútját: hogyan jut el a főpapi udvarba egy tehetséges fiatalember, ahol nem csak az a vágya teljesül, hogy megtanuljon festeni, de híressé válik és fontos lesz az emberek számára. Jamiyan a Bogdo Gegen udvari festője lesz. Később azonban sorsa szerencsétlenül alakul: megszegve a vallási előírásokat – melyeket a feudális-teokrata államban nagyon szigorúan betartatnak – a festő rács mögött találja magát, majd kiteszik az utcára, szerelmétől elválasztják… Kitör a forradalom és Jamiyan lelkesedik a forradalmi eszmékért, boldog, mert festményeit értik és értékelik a hétköznapi emberek.

Szühbátor / Sukhbaatar

A. Zarhi - I. Heific - T. Natsagdorj, 1942

(Cím változat: Ego zavut Suhe-Bator = Az ő neve Süxbaatar)

1942-ben az agitációs filmek helyett az első történelmi filmek születnek, így a Süxbaatar, ami A. Zarhi és I. Hejfic alkotása B. Lapin és Z. Hacrevin forgatókönyve alapján. Mongol részről a rendező T. Nacagdorj volt.

Szürkefarkas / Bor chono

L. Natsagnyam, 1994

A Szürkefarkas (1994) című film, L. Nacagnyam alkotása, Mongólia északi, vad vidékeire, a szojotok földjére adaptálja a klasszikus vérfarkas történetet. A rendkívül szépen, természetesen fényképezett, és történetmesélési szempontból is nagyon kiegyensúlyozott film nem kevés néprajzi érdekességgel szolgál. Közbevetném, hogy a mongol film legrégibb erényeit pontosan a szokások, a népélet aprólékos bemutatása jelentik és az elmúlt évek filmjeiben ez a hagyomány szerencsésen folytatódni látszik.

Tévelygésben születve / Tursuur turulduu

B. Sumkhuu, 1966

(Cím változatok: After the Confusion, Zabludšij sredi rodin, Balt našeldruga)

A forradalommal foglalkozik B. Sumxüü is: a Tévelygésben születve (1966), a mongol filmművészet, különösen a hetvenes évek nagy alakjának egyik korai munkája.
A film történelmi háttere 1921-re, közvetlenül a mongol forradalom előtti időszakra tevődik. A Vörös Hadsereg által, a szibériai polgárháborúban megfutamított Fehér csapatok visszaszorítják az Ix Xüree alatt állomásozó kínai erőket s Unger rémuralma szítja föl végképp a forradalom tüzét.
Ebben a filmben egy testvérpár kap fontos szerepet: Laawan, a feudális fejedelem, aki a Fehér hadsereggel szövetkezik és Wančin, aki a kínai hadsereggel szövetkező kereskedőkből próbál profitálni - mindketten a szegény Baltot próbálják meg céljaikra felhasználni.
A főszereplő, Balt naiv ember, aki az érzelmeire hallgat. Bár idegen kereskedők zsákmányolják ki és egy feudális úr gyötri, nem csatlakozik a forradalmi hadsereghez mint a falubeliek teszik, hanem egyedül veszi föl a harcot.
A történet úgy kezdődik, hogy Balt, elvezeti Sokolovot, az orosz kereskedőt egy titkos lelőhelyre, ahol a kerskedő talál egy kis mennyiségű aranyat. Lutkin, Sokolov társa azt mondja, hogy az arany Baltot illetné. A hír, hogy Balt aranyat talált eljut Laavan fejedelem fülébe.
Amikor Laawan öccse, az ittas Wančin egy ünnepélyen Baltot tolvajnak nevezi, verekedés tör ki. Balt egyenként teszi ártalmatlanná támadóit, majd lóháton elmenekül.
Jutalmat ad annak az embernek, aki segíti a menekülésben, ám a férfi, elkábulva a fejedelem által felajánlott jutalomtól, elárulja. Balt fogságba esik, de néhány barátja kiszabadítja. Puskát vesz magához és a hegyekben talál menedéket. Nem sokkal később a fejedelem parancsára körbeveszik a hegyet, de hála azoknak az embereknek, akik a hőst titokban támogatják, nem tudják kézre keríteni. Balt szabad, de segítőkész barátai sorra elhagyják szülőföldjüket és csatlakoznak a Mongol Forradalmi Hadsereghez.
Az oroszok között a hegyen csata tör ki és Balt talál két sebesültet, akiket elvisz a barlangjához. Mivel az egyik férfi a Vörös, a másik a Fehér Hadsereg tagja, hamar leszámolásra kerül a sor, mire Balt kénytelen a Fehér hadsereg katonáját lelőni.
A Fehérek szénája rosszul áll, ezért szövetségesük, Laawan, elmenekül a hegyekbe. Balt, akit Laawan súlyosan megsebesít, amikor a vörös hadsereg katonájának hoz vizet. Most az egyszer kívánja, hogy bárcsak a népek hadseregének katonája lenne.
A Mongol Forradalom tehát a társadalom minden szegletébe eljutott és a film ezt szeretné bemutatni, hiszen annak ellenére , hogy Balt egyedül folytatja az ellenállást a hegyekben, mégis megcsapja a forradalom szele.

Teljes film:

Mentés

Tisztavízű Tamir / Tungalag tamir

R. Dorjpalam, 1973

Az aktuális társadalmi kérdéseket taglaló filmek mellett, a hetvenes években is több visszanyúlás történt a forradalom illetve az 1939-es Xalxiin gol-i csatározások eseményeihez. 1970-ben keletkezett az egyik legnépszerűbb társadalmi eposz, a Tisztavizű Tamir, melyet R. Dorjpalam – aki ezúttal kilép a nagy nevettető mester szerepéből - rendezett. A mű Č. Lodoidamba, rendkívül népszerű családregényének filmi feldolgozása. Pátosszal telt, kiszámíthatóan lassan folyó képei vagy huszonöt éven át követik hőseik sorsát, aprólékos részletességgel festenek képet a századelő társadalmi viszonyairól, az oroszországi forradalom és polgárháború Mongóliát átsöprő viharáról. Szolgák és urak viszik előre a cselekményt fordulatokban bővelkedő szaraband stílusban, gyönyörű tájakon fényképezve.
Az irodalom és a film közötti kölcsönhatásnak Mongóliában is régi hagyománya van, amely a Mongolkino első filmjéhez vezet vissza. A korai filmek készítésében aktívan részt vett T. Nacagdorj amatőr író: az ő forgatókönyvei alapján forgatták az első agitációs munkákat, a Norjmaa útja, az Egy eset a határon vagy a Farkasfalka című filmeket. Nacagdorj szintén vészt vett a híres szovjet-mongol film munkájában a Süxbaatar létrehozásában is. A következő években a film kapcsolata az irodalommal jelentősen megerősödött, különösen a történelmi regény műfajának megjelenésével.
A sorozat és a film többszöri vágások és újrakeveréseknek esett áldozatul, többféle változatban forgalmazták. A második rész 1971-ben, a harmadik 73-ban készült el.
Az öt órás, szélesvásznú film idegen szemmel nehezen nézhető, értő fül számára viszont igazi kincset jelentenek a választékos, kissé archaizáló dialógusok.

Teljes film, 1-3 rész:

Mentés

Mentés

Mentés

Túl hosszú nyár / Iluu sartai zun

J. Selengsuren, 1987

A többi mongol filmtől eltérően a Túl hosszú nyár, J. Selengsüren filmje, egy tavat használ háttérnek. Xanx, a Xöwsgöl tó legészakibb partján elterülő város, mely a volt Szovjetunió országainak tranzitállomása. Innen a szállítmányt hajókon Xatgal-ba, a tó déli sarkába szállítják. Baljinnyam, a Manduxai cecen xatan című filmk rendezője is részt vett a film elkészítésében. Karrierjét rendezőoperatőrként kezdte, ám számtalan forgatókönyvet írt, úgy mint Délibáb a Góbi felett című filmét is.
A történet összehasonlítja azt a folyamatot, amikor Ariuunaa kinyit a környezetében lévők felé, azzal amikor Galaa lassanként bezárul.
Galaa meggyógyítja Ariuunaa szívét, míg sajátja lassan meghal. Az ok, amiért az igazságtalanság ellen fellép, az az, hogy teljes bizalommal hisz az emberi természet alapvető jóságában.
A filmet lezáró utolsó képsoraiban megjelenő öregasszony, a Tenger Anya, aki a vízpartra kimosott szemetet gyűjti össze a tó és egyben a társadalom önmegtisztulását jelképezi. A Xöwsgöl tó egyúttal a foszfor bányák fejlesztése elleni mozgalom jelképe lett.
A nyomorék lábú Ariuuna édesanyjával Xanx kikötővárosba érkezik. Galaa hajón dolgozik: rakodómunkás. A tóparton él egy faházban, pont annak a háznak a szomszédságában, ahol a két asszony megszáll. A férfi vidám és kedves ember, de utálja a becstelenséget és nagyon őszinte.
Akárhová is megy összeütközésbe kerül az emberekkel, e miatt elveszíti az állásait, sőt a családja is elhagyja. Galaa megtudja, hogy Ariuuna lába mentális okok miatt nem gyógyul, nekilát, hogy a lány szívét meggyógyítsa.
Időközben Galaa főnökei ellopják a férfi fizetésének egy részét, mire ő az irodába rohan, ahonnét kizavarják
Galaa kérésére egyik barátja a lánynak tolókocsit csinál, akinek a szíve, hála a férfi kitartásának végül megnyílik, miközben Galaa-t egy társa elárulja.
A következő fizetési napon a férfi észreveszi, hogy fizetését megemelték, csak azért, hogy elhallgattassák. Ez az eljárás annyira felbőszíti a férfit, hogy beront az irodába, ahol a főnökei kirúgják. Mindennek tetejébe Xatgal-ba kell mennie garázdaság vádja miatt.
Galaa eltitkolja távozásának igazi okát, ám a lányt nem tudja becsapni. Mindketten erősen vonzódnak egymáshoz és végül Galaa erős érzelmei felállítják a lányt a székből.

Mentés

süti beállítások módosítása