Nincs adat. Idézet a szakdolgozatból:

Amint egy gyors pillantást vetünk a mongol filmtörténetre, rögtön szemünkbe ötlik, hogy az előző fejezetben bemutatott időszakban számtalan változás zajlott le. A szakemberek tapasztalata gyarapszik és a filmgyártás is egyre nagyobb dotációt kap – az eredmény nem marad el: ebben az időszakban születnek olyan híres filmek, mint, az Ami minket zavar (1956), Az elutasított lány (1961), az Ó, ezek a lányok (1963), A katona fia (1966) vagy A nagy anya (1968). Ennek ellenére, a mongol filmtudós, D. Colmon a hatvanas években készült filmekről úgy nyilatkozik, hogy általában magas színvonalat képviselnek, ám a hetvenes éveket az elnyomás és a tekintélyi elv, az önkényeskedés korszakának tartja:
„A művészfilmekre is kiterjesztett elnyomás hatására a filmkészítők olyan filmek forgatásából kezdtek el megélni, melyek csekély vagy egyáltalán semmilyen jelentőséget nem hordoztak magukban megmérhetetlen kárt okozva ezzel a filmkultúra fejlődésének.
Semmibe véve a stúdiók és a személyzet nagyságát a gyártásra előirányozott filmek számát 6-ról 7-re növelték. E miatt a filmek minősége romlott (vagyis a minőség helyett a mennyiség volt a lényeg). Sőt, mi több, a kormánynak hatalmában állt, hogy eldöntse, levetíthető-e egy film vagy sem.”

A film - sajnos a vége hiányzik:

Az Agyar (1991) egy sötét, reménytelen mese az anyáról és fiáról, akiknek az életét babonák és különös elrendelések irányítják, de azon kívül, hogy beleláthatunk a mongol lélekbe, a kilencvenes évek filmművészetének változását is megfigyelhetjük. A filmet B. Baatar rendezte, a Doljid-ot alakító D. Densmaa pedig a mongol színház népszerű művésznője, ebben a filmben állt először kamera elé.
Doljid, az anya, Két újszülöttjének halála után meglátogatja Seded-et a szerzetest, hogy jövendőt mondasson vele. Seded azt mondja, hogy nem a férjétől, hanem az állatorvos Čadalar-tól kell teherbe esnie. Az asszony elcsábítja az orvost, amíg a férje távol van, de ez az újszülött hamarosan meghal.
Doljid szemrehányását hallgatva Seded azt mondja, hogy az asszony csak akkor fog életképes gyereket szülni, ha sikerül csapdába ejtenie egy farkas lelkét, ami az állat tépőfogában rejtőzik.
Doljid így is tesz és megszüli Muunoxoi-t (Rosszkutya!), aki szépen fejlődik, remekül teljesít az iskolákban, majd egy diplomataképző intézetben folytatja a tanulmányait. Hamarosan bróker üzletben lesz érdekelt, ám státuszával visszaélve megerőszakol egy lányt, és börtönbe kerül. Halott édesapja barátainak közbenjárására hamar szabadul, ám most egy sokkal komolyabb bűnt követ el: gyilkosságot…